Hangulat születik

Beköltözésünk előtt jól megfigyeltem a belső részleteket is, hiszen a külső adottságokon túl, leginkább ehhez kell alkalmazkodnunk a hangulat és a stílus kialakítása során, a saját elvárásaink mellett. Kisgyermekes család lévén nyilván a praktikum és a kényelem voltak a fő szempontjaink, mégis azt éreztem, ezek az évszázados részletek ránk kényszerítik az akaratukat, és harmóniára köteleznek minket.
A bútoraink és berendezési tárgyaink életünk fontos alkotóelemei, mi nem hagytuk hátra ezeket. Van akinek erre nincs szüksége, minden béklyót, emléktárgyat lerázva magáról ugrik bele az újba, és lubickol benne. Mi nem ezek az emberek vagyunk. Kötődünk a régihez, de csak éppen annyira, amely mellett még beengedhetjük az ismeretlent. Így ezeknek a bútoroknak kell új köntösbe öltözni, hogy itt is megállják a helyüket!
Így álmodtuk meg a hangulatot:

Kandalló párkány a nappaliban. A hatalmas monstrum teret és figyelmet harcol ki magának.

Régi kovácsoltvas és karakterisztikus kőlépcső vezet a hálószobákhoz.

Osztott üveges, fehér, több szárnyű ajtók növelik a különben is magas belmagasságot. Szintén meghatározó eleme a lakásnak.

Nagyon megfogott az átjáró íve, amely a kovácsoltvas lépcsőtől irányít, az előszobán át a nappaliba.

A nappali az életterünk, így itt a legfontosabb, hogy érvényesüljön a "hangulat", amelyet a ház nekünk sugall.

A végeredmény ehhez hasonló, ez a nappali "sarka", jelen állapotában.