1747-ben megszületett egy hely, amely ekkor kezdte meg több évszázados életét. Többször új szerepet felvéve újult meg, földjén termő zöldségével nevet adva a városnak, ételt gazdálkodóknak és a hely lakóinak, otthont nemeseknek, árváknak, s ma nekünk. Crosne történelmében kitörölhetetlen nyomot hagyott maga után ez a talpalatnyi föld.
Azon a napon, amikor kitárta kapuit a mi lábaink előtt, kénytelenek voltunk kis időre gyökeret ereszteni. Az érzés, hogy ezek az épületek ma is élnek, most is bennem motoszkál. A hely szelleme, kisugárzása üzenetet küldött azon a szeles februári napon. Azt mondta: gyere, és én adok neked valamit. Én pedig csak remélni mertem, hogy ez a valami: a béke lesz...
Új élet reményében érkeztem ebbe az országba, esélyt kapni az újrakezdéshez. A múlt és a jövő találkozásában pedig célom megtalálni a jelenemet és a helyemet.
Ahogy ámuldozva álltam, a nekünk felkínálkozó lakás közepén, azt gondoltam, ajándék, amit kapunk. Az ajándékot pedig úgy hálálhatom meg, ha a házhoz méltó módon rendezzük be az otthonunknak...
A következő bejegyzésekben a kezdetekről, a berendezkedésről, majd az otthonná alakulásról olvashattok, miközben igyekszem bemutatni a mi csodánkat, amit nap, mint nap szerencsénk van megélni.
Amikor pedig kifogyok a "farm" nyújtotta témalehetőségekből, kalandozunk kicsit Franciaországban, francia otthonokban, ételekben és a francia élet szépségeiben: magyar szemmel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése